Pentacon

Praktica Museum Hungary

Pentacon történet

Pentacon

A gyár története

Az ikonikus épület és a Praktica márka rövid története.

Pentacon

Fényképezőgépek

Fényképezőgép adatbázis és 3D képtár elérése.

Pentacon

Egyéb termékek

Objektívek és kiegészítők adatbázisa.

Reklámanyagok

Válogatás a Pentacon legnépszerűbb reklámfelvételeiből

Katalógus posztere - 1983

Az 1980-as évek második felének professzionális objektív és tartozék választéka.

Portré objektívek posztere

Az 1983-as portré objektív választék:
ZEISS PANCOLAR auto 1.8/80 MC
ZEISS PANCOLAR electric 1.8/80 MC
PENTACON auto 2.8/135 MC
PENTACON electric 2.8/135 MC
PENTACON 2.8/135
ZEISS S auto 3.5/135 MC
ZEISS S electric 3.5/135 MC
ZEISS S 2.8/180 MC (with adapter for electric aperture value transmission)
PENTACON auto 4/200 MC
PENTACON electric 4/200 MC
PENTACON 4/200
ZEISS S auto 2.8/200 MC
ZEISS S electric 2.8/200 MC

Teleobjektívek posztere

Az 1983-as teleobjektív választék:
ZEISS S 4/300 MC (elektronikus rekeszérték átviteli adapterrel)
PENTACON 4/300
PRAKTICAR 5.6/500 (M42 x 1 adapterrel)
ZEISS mirror lens 5.6/1000

Normál objektívek posztere

Az 1983-as normál objektív választék:
PENTACON auto 1.8/50 MC
PENTACON electric 1.8/50 MC
ZEISS PANCOLAR auto 1.8/50 MC
ZEISS PANCOLAR electric 1.8/50 MC
ZEISS TESSAR 2.8/50
DOMIPLAN 2.8/50

Nagylátószögű objektívek posztere

Az 1983-as nagylátószögű objektív választék:
ZEISS FLEKTOGON auto 2.8/20 MC
ZEISS FLEKTOGON electric 2.8/20 MC
PENTACON auto 2.8/29 MC
PENTACON electric 2.8/29 MC
PENTACON 3.5/30
ZEISS FLEKTOGON auto 2.4/35 MC ZEISS FLEKTOGON electric 2.4/35 MC

Poszter 1976 körül

Praktica VLC2, TLT3 és PLC2, illetve tartozékaik

Praktica PLC2 reklám

Katalógus oldalpár

A Pentacon Six tartozékai

Poszter az 1970-es évek végén.

A B sorozat

A B sorozatot 1979 és 1990 között gyártották.

ORWO film reklám

Reklám egy magazinból.

Magazin

PRAKTICA L2 / LB2 / LTL3 / PLC2 / VLC2 / EE2 bemutatása.

Magazinok

Magyar nyelvű prospektusok

BC1 / B100 útmutató

1984. augusztus 26.

Sokoldalú Praktica

Reklám 1976-ból

Sokoldalú Praktica

Reklám 1978-ból. PENTACON PRAKTICA super TL3, MTL3, PLC3, VLC3,EE2, és kiegészítők bemutatása.

Pentacon reklám, Hotel Bastei, Drezda

Richard Peter felvétele 1977 előtt készült.

A Pentacon története

1884-ban Otto Schott kutatási eredményeire alapozva Schott, Ernst Abbe és Carl Friedrich Zeiss, valamint fia, Dr. Roderich Zeiss üveggyárat alapítottak Jénában (Mainzban Jenaer Glaswerk Schott & Genossen), amely új szintre emelte az optikai üveggyártást. A csúcsminőségű jénai üveg is hozzájárult ahhoz, hogy a térsében fejlődjenek ki a világ vezető optikai vállalatai. A gyár elsőként állított elő fluorit (folypát) lencsetagokat (akkor még mikroszkópokhoz).

Richard Hüttig 1887-ben megalapította Drezda első fényképezőgépgyárát. A Hüttig-AG 1906-ra Európa legnagyobb fényképezőgép gyártó vállalatává vált, több, mint 800 alkalmazottal.

Közben a Carl Zeiss Optikai Művek Abbe javaslatára a világon elsőként bevezette a 8 órás munkanapot. A binokuláris távcsövet 1893-ban szabadalmaztatta a Zeiss vállalat, szintén Abbe és Schott munkájának köszönhetően. 1902-ben a Tessar objektívvel vonták magukra a világ figyelmét.

1909-ben négy patinás német fényképezőgép és műszergyártó vállalat, a Carl Zeiss Palmos, a drezdai Hüttig, a Krügner és a Wünsche cégek ICA (International Camera AG.) néven egyesültek, drezdai székhellyel.

1923-ban megépült az Ernemann AG gyárépülete a 48 m magas toronnyal, amely később a Pentacon szimbólumává vált.


Drezdai fényképezőgépgyár épületegyüttes

Drezdai fényképezőgépgyár épületegyüttes


1926-ban a négy legnagyobb német fényképezőgép gyártó cég Zeiss-Ikon néven egyesült, Drezda Európa legnagyobb fényképezőgép gyártó régiójává vált. (A Zeiss Ikon AG a Zeiss fényképezőgép és objektív ágazata volt, amely felvásárolta az ICA-t, a nagy sebességű kamerákat készítő szintén drezdai Ernemannt, a csődbe ment berlini Goerz gyárat, valamint a stuttgarti Contessa Nettel vállalatot.) A leghíresebb ekkoriban életre hívott objektív típusai a Tessar, Biotar, Triotar, Distagon és Sonnar objektívek voltak.

1935-ben elkészítették az első beépített fénymérős, cserélhető 35 mm iker objektívvel szerelt fényképezőgépet.

Szintén 1935-ben a Zeiss egyik alkalmazottja Alexander Smakula kifejlesztette a tükröződésmentesítő, T (Tranzparenz) bevonatot, ám azt évekig csak katonai eszközökhöz alkalmazhatták, titkosítását a világháború alatt oldották fel.

1939-től gyártják a Praktiflex 35 mm SLR fényképezőgépet, amely hatalmas népszerűségre tett szert, megalapozva a Praktica márkát és később a modern kisformátumú fényképezőgépek számos tervezési irányelvét.

Praktiflex I prototípusa

A Praktiflex I. prototípusa 1939-ben


1945 február 14-15-én éjszaka a drezdai fényképezőgép gyártási kapacitás 80%-a megsemmisült a bombázás következtében. Az épületek felújítása évekbe telt.


A híres épületegyüttes egyik terme a kármentesítéskor

A híres épületegyüttes egyik terme a kármentesítéskor


A második világháborút követően Jena és Drezda Kelet Németország (NDK) területére esett. Mivel a drezdai Zeiss Ikon gyár gépeinek 92%-át a szovjetek leszerelték és elszállították, az újjáépítés erősen támaszkodott a társműhelyekre. A világhíres Contax gyártósorok gépeit a szovjetek Kievbe szállították és a Contax fényképezőgépeket ezentúl szovjet gyártmányként, Kiev márkanéven terjesztették Kelet-Európában. A keleti és nyugati Zeiss vállalatrészek között teljesen megszakadt a kapcsolat. A jenai fő részleg VEB Carl Zeiss Jena néven alakult újjá, a drezdai Zeiss Ikon fényképezőgép gyár VEB Zeiss Ikon Dresden néven folytatta a termelést.

A Praktica prototípus 1949-ben

Siegfried Böhm, az első Praktica típusok, a Prektiflex és Praktina márkák főkonstruktőre
(Forrás: Brochure Praktiflex II - 1941 in http://www.tontrennung.de/html/wissen/kameras/Praktiflex/Geschichte.html, 2019, június)


A Praktica prototípus 1949-ben

Gyártósor a helyreállítás után. Praktiflex I-esek összeszerelése 1946-ban
(Forrás: http://www.tontrennung.de/html/wissen/kameras/Praktiflex/Geschichte.html, 2019, június)


A Jenában működő gyár elsőként látcsöveket kezdett gyártani, majd 1948-tól fokozatosan bekerültek a termékkörbe a mikroszkópok, távcsövek, mérőműszerek, katonai optikák, fényképezőgépek és objektívek. 1948-ban egy 35mm-es tükörreflexes gép gyártásába kezdtek Contax S néven, 1949-től pedig, 42mm-es objektívmenettel, újjáélesztették a Contax II modellt. A Contax fényképezőgépek felelős tervezői elsősorban Wilhelm Winzenburg és Walter Henning voltak.


Az 1949 Contax S. az első beépített pentaprizmás SLR.

Az 1949 Contax S. az első beépített pentaprizmás SLR


A leghíresebb drezdai fényképezőgépek kétségtelenül a Prakticák, amelyeket 1949-től gyártanak, attól az évtől kezdve, amikor bemutatják az M42 szabványos csavaros objektív bajonettet. A tervezését Siegfried Böhm vezényelte le a niedersedlitzi Mechanikai és Fényképezőgép Műhelyben. Az első Praktica prototípust 1948 őszén mutatták be.

A Praktica prototípus 1949-ben

A Praktica prototípus 1949-ben


A legelső széria 5 altípusa 1950-ig volt gyártásban és ez idő alatt 62 273 darab váz készült. A korai altípusok közül egyedül az 1952-es Contica és Astrta-35 nem viselték a Praktica nevet. Közben Alois Hoheisel is elkészült a Praktiflex II prototípusával, de ez nem került gyártásba, így a Praktica tekinthető a háború előtti sikergép, a Praktiflex (1939-1949) utódjának.

Közben 1949-től 1951-ig Párhuzamosan elindult a Contax gyártása is. 1952-től 1960-ig gyártottak Praktina kamerákat is, összesen 10 856 darabot. Ezek kifejezetten az exportot célozták és kizárólag professzionális felhasználóknak készültek. Érdekesség, hogy az utolsó széria Porst Reflex, és Texographie néven futott.


1953

Siegfried Böhm (középen), Werner Kühnel laborvezető (balra) és Gerhard Jehmlich kutató asszisztens Praktinát tesztelnek 1953-ban. 1981-ig Böhm volt a műszaki igazgató, de 1988 végéig a gyár képviselőjeként dolgozott.
(Forrás: https://oiger.de/2016/08/25/trauer-um-praktica-konstrukteur-boehm/160860 2019. június)


A különböző Praktinákat 1952. júliusától 1960. májusáig gyártották. A Praktica FX sorozatok 1952 és 1959 között készültek.

Az ötvenes évek elején megkezdték a planetárium vetítők gyártását is. A VEB Kamera- und Kinowerk (Fényképezőgép és Mozi Eszköz Állami Vállalat) 1958-1959-ben alakult számos drezdai fényképezőgép gyártó műhely összevonásával. A 33 elődszervezet (valójában nyolc időnként nevet és státuszt váltó cég) 1900 és 1956 között létrejött vállalatok voltak, közéjük tartozott például a VEB Kamerawerke Freital (Freital állami fényképezőgépgyár) is.

A Praktica IV és V modelleket 1959 és 1966 között gyártották.

A cégcsoport 1964-ben kapja meg a legendás "VEB Pentacon Dresden" nevet. A Pentacon név a Contax (drezdai Zeiss Ikon fényképezőgépgyár) és az SLR fényképezőgépekhez elsőként Drezdában gyártott pentaprizma szavakból ered. Így a védjegy cégnévvé alakult.

Mivel a legnagyobb, professzionális fényképezőgépgyártási kapacitás a keleti oldalra került, a Pentacon a hidegháborús helyzet ellenére is az egész világon értékesített és az ipar egyik oszlopának számított az NDK-ban. (A Nyugat Német oldalra eső stuttgarti Zeiss Ikon AG 1972-ben be is szüntette a fényképezőgépek gyártását és bezárt.)

1968-ben a Feinoptisches Werk Görlitz vállalatot is integrálják a Pentacon csoportba. Ettől kezdve a Meyer-Optik Görlitz objektívek is „Pentacon“ néven készülnek. A hatvanas évek végén a VEB Pentaconhoz csatolták az Ihagee gyárat is.

A Pentina fényképezőgépeket 1961 és 1965 között gyártották, összesen 44 187 példányszámban. Vele szemben a kizárólag drezdai Pentacon Super 1964 és 1972 között a professzionális felhasználókat célozta meg.

A Nova 1964-től 1969-ig készült. A PL Nova 1967 és 1976 között. A Praktica L sorozat 1969-től 1989-ig készült Rolf Noack vezetésével. A B (Werner Hahn, Rolf Noack, Dietmar Tannert tervezése alatt) 1979 és 1990 között, míg a BX 1987 és 2001 között. 1989-ben Dr. Jehmlich, Dipl.-Ing. Schultzki elkészítettek egy BY szériát is.


Optisches Museum Jena

Optisches Museum Jena


A Praktica leica méretű (36 x 24 mm) filmes gép, míg a 6 x 6 cm középformátumú fényképezőgépeket Pentacon Six néven 1956 és 1992 között gyártották. Praktisixből (1956 - 1966) nagyjából 28 000 db, Pentacon Sixből (1966 - 1990) nagyjából 207 000, míg Hanimex Praktica 66-ból ismeretlen példányszámban készültek a középformátumú fényképezőgépek. Ezeket Alois Hoheisel, illetve nagyobbrészt Siegfried Böhm tervezték.

1978-ban a szovjet űrprogram Praktica fényképezőgépekkel látta el az űrhajósait.


Praktica PLC3

Praktica PLC3


A Pentacon a világ fényképezőgép gyártásának élvonalát képviselte mind az objektívek, mind a vázak terén. A gyűjteményben megtalálhatóak olyan Praktica egyedek, amelyekkel igazoltan exponáltak 72 000 sikeresen előhívot és lenagyított felvételt, és máig hibátlan az állapotuk. Az objektívek szintén tartják az értéküket, különösen az 1980-as évek első felében készült soroztok, amelyek a mai élvonalbeli Canon és Nikkor objektívek minőségi színvonalát nyújtják.

1985-ben a Pentacon összeolvadt a Carl Zeiss Jena-val.

Pentacon Zeiss

CARL ZEISS JENA Praktica BCS és BCC


1990-ben, Németország újraegyesülésekor, a legtöbb keletnémet vállalathoz hasonlóan a Pentacon privatizációját sürgették, de végül 1990. október 2-án a hatezer alkalmazottal működő gyárat felszámolás alá vonták. A termelést 1991. június 30-án szüntette be.

A Schneider Kreuznach márka megmentői között is számontartott Heinrich Manderman megvásárolta a Pentacon márkák jogait és a fennmaradt berendezések és épületek egy részét. A céget Pentacon GmbH-ként jegyzik, és a Jos. Schneider csoport tagjaként működik. A fényképezőgép és objektív gyártást kiszervezték Dél-Koreába. A Pentakon fennmaradó erőforrásai közül sokat átvett a Noble Kamera Werk Dresden, amely Noblex márkájú panorámakamerák és Loglux márkájú műszaki fényképezőgépek gyártását végzi. Közben a Schneider Objektív Cégcsoport nagy erőkkel próbálta megmenteni a Praktica márkát is.

A Pentacon gyártja többek között a 2010-ben bemutatott, archiválásra tervezett 20.000 × 20.000 pixel felbontású Scan 7000 kamerát is.

A gyártörténeti kutatások javarészt Richard Hummel és Herbert Blumtritt, valamint Dr. Mike Otto nevéhez fűződnek.




Irodalomjegyzék


Roger Rossing 1969: The Praktica Book p. 256.

Roger Rössing 1965, 1986: Fotografie mit der Praktica

Leonard Gaunt 1972: The Praktica way

W. D Emanuel 1974: Praktica and Prakticamat guide

1975: Praktica International Photography: Number One

Leonard Gaunt 1975: The Praktica Book, for L, LB, LTL, LLC, VLC and Super TL Camera Users

Leonard Gaunt 1979: The Praktica Book: For L, LB, LTL, MTL, LLC, PLC, VLC, EE2 and Super TL Camera Users

Roger Rössing, Morvay György, Dr. Sevcsik Jenő 1979: Fényképezés Prakticával

Wolfgang Mesow 1980: Kleines Buch zur Praktica

Gerhard Jehmlich 2009: A VEB Pentacon Drezda. A Drezda kamera és mozi ipar története 1945 után, Drezda

Petur 2010: Történelem: Carl Zeiss, https://pixinfo.com/cikkek/tortenelem-carl-zeiss/

Barry M. Jones. Publisher, Barry M Jones, 2014: From KW to Pentacon: The Story of Kamera Werkstätten, Praktica and Pentacon Cameras

Optischesmuseum.de: Der Geburtsort der Leistungsoptik - Zwei Genies und ihr Lebenswerk, Welt der Fertigung 2015. 6. szám

Remembering Camera Designers, Optomechanix 2018. július-szeptember

http://www.praktica-collector.de/ 2011.01.10.

From Kamera-Werkstätten to Pentacon Dresden - The History of the Praktina Manufacturer, (http://www.praktina.com/pqhisto.htm 2019.05.21.)

https://www.pentacon.de/ 2019.04.22.

Dresdner-kameras.de Praktica-Export- und Ländervarianten (https://www.dresdner-kameras.de/praktica/praktica-export/praktica-export.html 2019.05.11.)

https://www.praktica.com/pages/heritage 2019.06.12.

https://www.praktica.com/pages/heritage

Contact

Send us an e-mail!

bakogabor@interspect.hu